Képzelj el egy kiszáradt patak medrét!
Ugyanígy, ha valakiben kevés vagy esetleg hiányzik a víz elem „száraznak” érezzük. Természetesen neki is vannak érzelmei, de ezek durvák és szélsőségesek, mivel hiányzik belőle a víz széles skálán mozgó érzése, érzékelése, így kívülről nyersnek tűnik. Ugyanakkor arra is képtelen, hogy egyszerűen hagyja a dolgokat megtörténni, képtelen „áramolni”, mely hatására merev szisztémák alapján alakítja ki életét.
Képzeld el, ahogy beletekintesz egy tiszta patak vízébe. Mélyére látsz, és látod benne gazdag élő világát. Most válts és képzeld el, ahogy a vihar felkorbácsolja, vagy valami szennyező anyagot dobnak belé! De akár gondolj bele, hogy a vizet egy gát akasztja meg tovahaladása közben.
A víz elem sokszor nem tiszta formában van jelen egy személyen belül sem. Lehet, hogy érzelmileg túl kaotikus, kiszámíthatatlan, „zavaros”. Nem tudja és nem is meri érzelmeit egyszerű, tiszta formában megélni és kimutatni. Vagy nincs módja arra, hogy érzelmeit kifejezz, így benne ragadnak, blokkokat képezve szervezetén belül.
Az is előfordul, hogy a befagy, jéggé dermed, így környezete számára hideggé vagy akár kegyetlenné is válhat. Mely szintén arra utal, hogy valahol, valamikor érzelmeiben megsértették, így jégpáncélja mögé bújva sebeit nyalogatja, vagy saját tudatalattija sokszínű mélységébe merül, s zárja el magát a külvilág rideg valóságától.
Képzeld el, amikor a sok esőzéstől a patak megduzzad! Legrosszabb esetben képtelen megmaradni medrében, s kilépve belőle a környezetének okoz károkat.
Akiben túlteng a víz, ugyanígy érzelmeivel, érzelmi gondoskodásával túl terhelheti környezetét, mely ösztönösen menekülni kezd előle. Nem érzi a határokat, sem magáét, sem a másikét, mellyel szintén problémás helyzeteket generál mind magának, mind környezetének.
Esetleg élhetetlenné válik, belemerül saját láthatatlan világába, megtagadva a racionális világ „hidegségét”. Ami által mások szolgálják ki fizikai igényeit, akikkel függőségi viszonyba kerül.